A cseh választásokra hagyományosan két napon, a múlt héten péntek délután, illetve szombat délelőtt került sor. Sem az eredmények, sem a részvételi arány nem felelt meg az előzetes várakozásoknak. Václav Klaus köztársasági elnök egyenesen úgy fogalmazott, hogy kő kövön nem maradt. A közvélemény kutatások alapján a szociáldemokraták nagy győzelmére, kb. 35%-os választási szereplésükre lehetett számítani, illetve a pénteki részvételi adatok alapján kiemelkedő részvételi arányt, 70%-ot vártak.
Az előzetes várakozásokkal szemben a szociáldemokraták, bár 22,1%-al az első helyen végeztek, tulajdonképpen elvesztették a választásokat, a részvétel pedig 62,6% volt, ami átlagosnak mondható.
A hosszú, egy éves, meglehetősen durva kampány központjában a cseh pénzügyi politika elsődleges kérdései, az államadósság (a GDP 37%-a) és a költségvetési hiány (az idei várakozás 5-6%), álltak. A választások előtt készített közvélemény kutatás szerint a választók számára az államadósság kérdése (54%), a korrupció ügye (42%) és a minőségi oktatás (32%) – ami elsősorban a felsőoktatási tandíjat, és az ebből származó bevételből történő fejlesztéseket jelentette – voltak a legfontosabb kérdések, amelyek alapján pártot választottak. Az euró mielőbbi bevezetése a választók 2%-a számára volt csak lényeges kérdés.
A kampány tulajdonképpen már tavaly tavasszal, a Topolánek kormány bukása után megkezdődött, és az alkotmánybíróság döntése nyomán októberben végül elmaradt előrehozott választások előtt már egyszer forrpontra is jutott.
A közvélemény kutatási eredmények egyik érdekessége volt, hogy a választók jelentős része a versengő pártok helyett a szakértői kormányt támogatta, nem akarta leváltani Jan Fischer kormányát. A nem politikusokból álló szakértői kormány nimbusza a cseh közvéleményben az 1996/97-es kormányválság után született meg, amikor az előrehozott választásokig a Nemzeti Bank korábbi elnöke, Josef Tošovský szakértői kormánya vezette ki az országot a pénzügyi és politikai krízisből. A szakértői kormány jó megítélését csak tovább erősítette Fischer-kormány tevékenysége a gazdasági válság idején.
A kampány során mindvégig úgy tűnt, hogy a választás a szociáldemokraták egyértelmű sikerét hozza. Ráadásul a szociáldemokrata pártelnök, Jiří Paroubek jobboldali ellenfele, Mirek Topolánek, az ODS vezetője, a párt belső ellenzéke, Klaus köztársasági elnök, a szociáldemokraták és a kommunisták hosszas kampányának során végül belebukott egy nyilvánosságra hozott videó felvételbe.
A végső eredmények tükrében azonban a jobboldal sikeresen alakította ki a költekező, felelőtlen baloldal és az előrelátó, felelős pénzügyi politikát képviselő jobboldal szembeállítására épülő kampányát, amelynek során a fiatalokat is sikerült mozgósítani, és amire a kampány végén a görög válság is ráerősített. E kampány legfőbb eszközei a Paroubeket kifigurázó plakátok, melyeken még Elvis visszatérését és a reggeli ébresztés eltörlését is megígérte a pártelnök, illetve egy, az idős, baloldali szavazók meggyőzésére felszólító, fiatalokat mozgósító videó és az államadóság egy főre eső összegéről kiállított befizetési csekk voltak.
A választás eredménye végül jócskán átrendezte a cseh pártrendszert. A választásokon 27 párt indult, közülük 10 szerzett 1%-nál többet. Az állami támogatáshoz azonban legalább 3%-os eredmény kell. A néhány hónapja betiltott, szélsőjobboldali Munkáspárt 1,5%-ot szerzett.
A képviselőházban jócskán átrendeződött a pártszerkezet, a két nagy párt sok mandátumot vesztett, két kis párt kiesett, kettő pedig bekerült. Az egyik kis párt, amely most nem került be a parlamentbe a nagy hagyományokkal rendelkező, korábban elsősorban Morvaországban komoly bázissal rendelkező kereszténydemokrata párt a KDU-ČSL, mely a szociáldemokraták mellett a másik történelmi párt, az első köztársaság időszakától számítva történetét. A másik most kiesett párt a zöldeké, amely a cseh pártok közül a legnagyobb csalódást okozta választóinak. Az előző választásokon meglepetésre a képviselőházba került párt a városi, elsősorban a prágai értelmiség mozgalma volt, és mindenki a cseh politika nagy innovációjaként tekintett az ökopolitikai programmal induló pártra. A választási ciklusban azonban nem határozott zöldpolitikai kiállásukkal, sokkal inkább a kormánytöbbség kialakítása, megtartása körül játszott zavaros szerepükkel hívták fel magukra a figyelmet, ami teljesen elfordította tőlük a választóikat.
Általános vélemény azonban, hogy a legtöbbet mégis a korábbi két nagy párt a szociáldemokrata ČSSD és a jobboldali ODS vesztette. Elemzők a választók nagy pártok elleni lázadásának nevezték a választás végeredményét. Az ODS 834 000, a szociáldemokrata párt 573 000 korábbi szavazóját vesztette el. Az eredmények alapján a két párt már nem lehet kizárólagos meghatározója a cseh belpolitikának, és olyan politikusaik tűntek el most, akik hosszú éveken át, különböző posztokon befolyásos szerepet játszottak, és akiket „újrahasznosított” politikusoknak, illetve politikai dinoszauruszoknak hívott a közvélemény. Ilyen volt a kampány során lemondott Topolánek, illetve a választási eredmények nyilvánosságra hozása után lemondott Paroubek. Bár Paroubek egyes vélemények szerint már megbánta hirtelen döntését, hiszen ezzel elvesztette minden esélyét, hogy jelentős tényező legyen a cseh politikában, ismét elindulhasson Klaus baloldali kihívójaként a köztársasági elnök választáson.
A választások igazi győzteseinek a most a képviselőházba jutott két kis párt a Közügyek Pártja, a Věci veřejné (VV), illetve még inkább az eredetileg a tavalyi előrehozott választásokra alakult TOP09 tekinthető.
A TOP09-et Karel Schwarzenberg, a 2009-ben megbukott Topolánek kormány rendkívül népszerű külügyminisztere alapította, aki a 90-es évek eleje óta jelen van a cseh politikában, először, mint Havel elnök befolyásos támogatója. Jelenleg is ő a legnépszerűbb cseh politikus. (A cseh választásokon a pártlistákat is átrendezhetik a választók, mindenki bejelölhet az általa megszavazott listán három politikust, így a népszerű politikusok elöbbre léphetnek a listán. A preferenciaszavazatok többségét most Schwarzenberg kapta.)
A VV Radek John újságíró pártja, amely a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre, pl. a közrend, a korrupció és a közszféra leépítésének ügyére kínált meglehetősen populista jellegű megoldásokat. A közrend védelmére pl. önkéntes járőrszolgálatot szerveztek, amit sok bírálat ért, egyrészt a résztvevők amatőrizmusa és túlbuzgalma, másrészt a járőrautóknak a kommunista idők rendőrautóira emlékeztető kinézete miatt.
Mindkét politikai erő a jobboldalhoz sorolja magát, az ODS-től vettek el szavazatokat. A VV támogatóinak 32%-a, a TOP09-éinek pedig 50%-a korábban ODS szavazó volt. Mindkét párt jelezte, hogy szívesen venne részt egy ODS vezette jobboldali koalícióban, bár az is felmerült, hogy a VV szavazataival, kívülről támogatna egy kisebbségi jobboldali kormányt. Ezt a megoldást a TOP09 azonban elutasítja, az így létrejövő instabil kormányt törékeny tojáshoz hasonlították a VV kezében.
Mindezek ellenére továbbra is az ODS vezette koalíció létrejötte tűnik a legvalószínűbbnek, hiszen a szociáldemokraták megnyerték ugyan a választásokat, de nem tudnak koalíciót létrehozni. A baloldali párt egyetlen lehetséges koalíciós partnere ugyanis a 11%-os kommunista párt. A KSČM részvételével létrejövő baloldali koalíciónak azonban nagyon kicsi az esélye, hiszen a Csehszlovákia Kommunista Pártja hagyományát nyíltan továbbvivő, rendszerellenes kommunista párt koalícióképtelen. A kampányban ugyan a jobboldal folyamatosan szociáldemokrata-kommunista koalícióval riogatott, és helyi szinten volt is precedens az együttműködésre, de egy ilyen koalíció kezdeményezésével a szociáldemokraták a demokratikus elkötelezettségüket kérdőjeleznék meg.
Egy jobboldali koalíciónak, amely az ODS, a TOP09 és a VV szövetsége lenne, a cseh politikai életben rég nem látott, 18 fős többsége lenne a képviselőházban. Az 1996-os belpolitikai válság óta ugyanis csak nagyon szűk többségű kormányokat sikerült felállítani, 2006-ban pedig hosszú hónapokig meg sem tudott alakulni a kormány.
A stabil kormánytöbbség létrejöttét segíti a kommunisták aránylag gyenge, 11%-os eredménye is, mivel koalícióképtelensége miatt a 200 fős képviselőházban eddig sok mandátumot lekötöttek, így a kormányt támogató képviselők száma általában alig haladta meg a százat.
A stabil jobboldali koalíció lehetővé tenné az ODS gazdasági programjának megvalósítását, amit a TOP09 is támogat. Ennek legfontosabb eleme Václav Klaus, az ODS első elnöke, 1992-ből származó terve, az ún. költségvetési alkotmány. Ez alkotmányerejű törvényben rögzítené, hogy a Cseh Köztársaságban nem lehet deficites költségvetést elfogadni és szakértőkből álló költségvetési tanácsot állítana fel a költségvetés ellenőrzésére. A párt szakértői szerint 2014-2017 között kerülhetne sor az első deficitmentes költségvetés elfogadására.
